Ekcéma 101

Alsós voltam, mikor először észrevettük, hogy valami van a bőrömmel. Akkortájt jártunk úszni az általános iskolás osztályommal. A részletekre nem emlékszem, csak arra, hogy az egész hátam és nyakam olyan volt, és már jócskán elkapartam, mire anyukám észrevette, mivel nem mertem megmutatni. Elmentünk bőrgyógyászhoz, aki megállapította, hogy valószínűleg ekcémás vagyok. (Másnéven atiópiás dermatitis – akinek van kedve, olvasson utána.) Nagy vonalakban azt kell tudni erről, hogy a bőr allergiája. Két fő típusa van, ha valami kiváltotta, vagy ha hajlam van rá. Nekem utóbbi van. Nem konkrét behatásokra (mint pl. állatszőr) jön ki, hanem épp ahogy kedve tartja. Ha megfelelően karban van tartva a bőröm, akkor nagyon ritkán okoz problémát. De sajnos nagyon könnyen elmulasztható a megelőzés.

Leggyakrabban a kar- és láb hajlataiban, a nyakon és a szem környékén jelenik meg. Ha nem kap időben kezelést, akkor az irritáció miatt továbbterjed a környező területekre, kisebesedik, felpattogzik. Ha már ilyen akut állapotban van, akkor (legalábbis nálam) kizárólag az orvos által felírt krém segít. Az leviszi a gyulladást, hámosítja azt a részt. Viszont nem elég elmulasztani, az érzékeny helyeken folyamatosan puhítani, hidratálni kell a bőrt ahhoz, hogy ne kezdjen el előjönni.

Az évek alatt ki kellett tapasztalni, hogy mik azok a határok, amin nem szabad túlmennem. Például ha medencébe megyek, utána alaposan le kell fürdenem és bekennem magam az érzékeny területeken. Kádban nem ajánlott fürdenem, vagy csak úgy, ha nem teszek habfürdőt bele. Ha mégis, akkor pedig utána szintén alaposan le kell mosnom magamról. Nem használhatok tusfürdőt, csak gyógyszertári fürdőkrémet. A samponok közül, amit eddig próbáltam, csak egy fajta nem sebesíti ki a fejbőrömet, a Head&Shoulders érzékeny fejbőrre. A balzsamot is csak nagyon visszafogottan használhatom a hajamra, mert a hátam, ahol a balzsam éri és a nyakam viszket tőle. Nem hordhatok fülbevalót és nyakláncot csak akkor, ha nemesfémből készült – leginkább aranyból. Bármilyen más anyagtól a fülemben például 6-8 óra fülbevaló használat után a lyuk begennyesedik, a fülcimpám tövénél pedig begyullad. (Ennek kapcsán van egy vicces sztorim. Általánosban volt először, hogy a fülemnél is sebes volt. Mikor az egyik osztálytársam megkérdezte mi történt, elhitettem vele, hogy lecseréltettem a fülemet és újat varrtak fel helyette. Totál bevette!) Nyakláncot és karkötőt hordhatok még például bőrből vagy szövetből, mert azokra nem vagyok érzékeny. Szőrös (pl. gyapjú) ruhákat sem hordok, mert irritálja a bőröm. Meg garbót sem, mert a nyakamat birizgálja. Ezeken kívül az időjárás változásától (pl. téli hideg után nyári meleg), izzadságtól és hormonváltozástól is kijöhet.

Az első jel, ami fel kell, hogy tűnjön az az, ha egy területet aznap már sokadjára vakartam meg. Először fel sem tűnik, mivel természetes dolog. Valahol viszket – megvakarod. Le van tudva. De sokadjára már feltűnő. Másnapra, ha nincs bekenve, már kis piros folt van ott. És még mindig viszket. Persze könnyű mondani, hogy a megoldás: ne vakard, de mikor már öntudatlanul csinálod, nem tudod megállítani. A legrosszabb az, ha éjszaka arra kelsz fel, hogy már sebesre kapartál 1-1 részt…

Próbáltam már drága krémet (egy pici tubus volt 4000Ft), nem vált be. Több ilyen jellegű dologra pedig nem vagyok hajlandó brutális összegeket költeni, főleg, hogy nincs biztosítva, hogy működik. Próbáltam a mostanság reklámozott Bepanthen Sensiderm-et, ami elméletileg ekcémás bőrre van, nem használt. Próbáltam egy másik fajta drága hidratálót (kaptam belőle mintát), az meg kicsapta a bőrömet, olyan volt, mintha égne. Ezek után gondolhatjátok, hogy elég hitetlenkedve merek kipróbálni bármit.

Mikor nemrég lefogytam azt a 20kg-t, utána hosszú időre az ekcémám se jött ki. Egészségesebben étkeztem, jó volt a hangulatom, megszokott hétköznapok. Aztán jött Laura és a hormonháztartásom felborult. Születése óta meg ugye anyatejes, ezért a jó kis vitamintartalékaimat szívja el. Azok ugyanis úgy tűnik csökkentették az ekcémát. De még ennyi év után sem tudom előre megmondani, hogy mikor (és épp hol) fog előjönni…

A legrosszabb helyek, ahol valaha ekcémás voltam: a szám felett (piros bajusz garantált), a fejbőrön, a nyakamon (piros sál a piros bajuszhoz?) és a szemem körül. A legidétlenebb kérdés, amit feltettek nekem erről pedig az volt, hogy fertőző-e. Nem. Emberek, az ekcéma nem fertőző. Még örökletesnek sem igazán mondható (a gyerekeink szerencséjére), bár figyelni kell, hogy érzékeny-e a bőrük. Ha igen, kis korban könnyen kikezelhető.

Mindezek ellenére azt gondolom, hogy ez egy élhető érzékenység és hálás vagyok azért, hogy nincs komolyabb betegségem, ami az életembe kerülne. Ha más vagy e közül kellene válaszatom, ezt választanám. Ez csak viszket. :)

Advertisements
This entry was posted in Everyday life and tagged . Bookmark the permalink.

Hagyj nekem üzenetet:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s